Magyarnak lenni Roncegno September 2014
Magyarnak lenni az egy fogalom
Kiállni büszkén bátran az irrigyek ellen
Siránkozás helyett magasra emelt fejjel
A Nemzeti Himnuszt harsányan énekelve
Sajnos a védö kar eddig nem vezetett sokra
Áljunk egyedül ujra büszkén a világ podiumra
Dolgos karunkba és termékeny agyunkba bizva
Lengessük fent Mátyás király zászlaját buzditva
Hagy lássák a népek hogy mi még élünk
És semmitöl és senkitöl soha nem félünk
Demokles kardjával vágjuk át a balsorsot
Egy új hazát épitünk és egy jobb sorsot
A világ ujra tudja hogy a magyar név szép
Talpra állt megint ez a szétszaggatot nép
A balsors minket soha többé nem tép
Csak az áldasba hiszünk áhitatosan mindég
Nem fogunk térden könyörögni, nincs miért
Hogy nekünk bünhödnünk kéne valamiért
Mert mi soha semmi rosszat nem tetünk
Nincs gyalázatunk és nincs bünös tettünk
Mi most a ’nem nem soha’ kiabálás helyett
Meg tarjuk a buzát a védö kardot és a kelyhet
Fegyvert fogunk az elnyomó bankárok ellen
S a világ politikusaival bátran szálunk szemben
’Isten áld meg a Magyart’ harsogjuk tisztán
Az örök igazságba mi erösen hiszünk bizván
Hogy a víg esztendök eljönnek megint újra
S feltámadunk, egy új hazában, megújjulva
Szemünk elött nem homályosodik el a cél
Akaratunk olyan kemény mint az acél
Küzdönk ésszel, szóval és fegyverrel
Hogy ha ezt a hont megvédeni kell
This poem has not been translated into any other language yet.
I would like to translate this poem