Attila Jozsef

(11 April 1905 – 3 December 1937 / Hungary)

Karóval Jöttél, - Poem by Attila Jozsef

Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal
anyádnak és most itt csücsülsz,

mint fák tövén a bolondgomba
(igy van rád, akinek van, gondja),
be vagy zárva a Hét Toronyba
és már sohasem menekülsz.

Tejfoggal ko'be mért haraptál?
Mért siettél, ha elmaradtál?
Miért nem éjszaka álmodtál?
Végre mi kellett volna, mondd?

Magadat mindig kitakartad,
sebedet mindig elvakartad,
híres vagy, hogyha ezt akartad.
S hány hét a világ? Te bolond.

Szerettél? Magához ki fu'zött?
Bujdokoltál ? Vajjon ki u'zött?
Gyo'zd, ami volt, ha ugyan gyo'zöd,
se késed nincs, se kenyered.

Be vagy a Hét Toronyba zárva
örülj, ha jut tüzelo'fára,
örülj, itt van egy puha párna,
hajtsd le szépen a fejedet.


Comments about Karóval Jöttél, by Attila Jozsef

There is no comment submitted by members..



Read this poem in other languages

This poem has not been translated into any other language yet.

I would like to translate this poem »

word flags

What do you think this poem is about?



Poem Submitted: Saturday, September 25, 2010



Famous Poems

  1. Still I Rise
    Maya Angelou
  2. The Road Not Taken
    Robert Frost
  3. If You Forget Me
    Pablo Neruda
  4. Dreams
    Langston Hughes
  5. Annabel Lee
    Edgar Allan Poe
  6. If
    Rudyard Kipling
  7. Stopping By Woods On A Snowy Evening
    Robert Frost
  8. Do Not Stand At My Grave And Weep
    Mary Elizabeth Frye
  9. Television
    Roald Dahl
  10. I Do Not Love You Except Because I Love You
    Pablo Neruda
[Report Error]