Dependent (Hun) Poem by Balint Nagy

Verejtékben úszva ébredek az álmomból,
Érzem ahogyan a palack hív és rám gondol,
Minduntalan őrzi testem melegét
Ez az el nem múló szenvedély.

Töltök is egy jó pohárral, hogy tisztuljon a kép
Úgy innék még

Hiányától sanyargatva kelek fel,
Nélküle oly értelmetlen a reggel,
Magányos és szürke e világ,
Gyötörnek a mámortalan éjszakák.

Közben a sarki árus valami jobb cuccot ígér
Eladom a lelkem egy újabb dózisért


Füstszűrűk mellett ébredek,
Most értem meg a lényeget,
Hogy megszüntessem a szenvedést
Magamba szúrok egy aranylövést.